Az obsitos katona ment hazafel az orszgton s nagyon elfradt. Betrt megpihennyi egy hzho. Ltott az udvaron birkkot, teheneket, disznkot, sok-sok aprjszgot, ppen csak embert nem ltott.
Nagyot kiltott, ht elgytt egy szp eladlny. Az obsitosnak gy megtetszett, hogy borra szomjazott, mgis vizet krt. Hozott is a lny szvesen. Az obsitos meg azt gondolta, hogy bizony tovbb nem megy. Azt mondja:
- Hallod-e, te lny, olyan szp vagy, hogy tetszel nekem. Mi a neved?
- A nevem eleji olyan, mint a htrujja.
- Hm - morgalgyik a katona, mer ebb ugyan nem sokat rtett. M olyat is krdez, amit haland ember fia is megrthet.
- Magad laksz a hzba?
- Nem n, hanem desapmval meg desanymval.
- Anyd hol van?
- A konyhba fz.
- Oszt mit fz?
- Le s fel jrklt.
Morgalgyik meginn a katona, hogy nem rtett semmit.
- Az apd hol van?
- Az desapm vadszik.
- Oszt mire vadszik?
- gy vadszik, hogy amit megfog, azt otthagyja, amit nem, azt hazahozza.
- H, te lny, de fura mdon vadszik a te apd! Hny ves vagy?
- No, te lny, ha n innen elmenek, soha meg nem tudom, mit tartalmaz a beszded. Hogy buta vagy-e, magad se tudod, mit beszlsz, vagy tlsgosan is vg az eszed. Mondd el ht szp sorjba, hogy mit tartalmaz a beszded!
- Ht elmondom, de csak azr, hogy lssa be: n vagyok az okos, maga meg a buta.
- A nevem Anna. Ugye, az eleje olyan, mint a htrjja? Anym a konyhba babot fz, oszt a fazkba a bab jr le s fel. Apm a kert megin a gatyja rncba bolhra vadszik. Osztn ugye, amit megfog, otthagyja, amit nem, azt hazahozza. n tizenkilenc ves vagyok, az desanym harmincnyc, az apm tvel tbb, vagyis negyvenhrom ves. ppen gy hrman vagyunk szz vesek.
- No, te lny, n innen egy tapodtat se mozdulok, mg meg nem gred, hogy a felesgem leszel.
gy is volt, felesgl vette az obsitos az okos lnyt. Nagy lagzit csaptak, boldogan lnek.
De ez igaz volt, mer elmentem n Beregre a mesk elejbe, felkaptam egy cifrt, elmondtam egy furcst.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
j hozzszls
Frissts